2017. július 17.
Lehetetlennek tartottam, hogy kimenjünk a mai
meccsre, ezért Balázs budapesti házába hívtam át Zoét, aki szintén végre
lebabázott, így szerencsére ő sem tud kimenni a meccsre, így nem leszek egyedül
itthon Zorával. Nagy mosollyal fogadtam barátnőmet, aki a kezében hozta a még
alig egy éves kisfiát, Dávidot. Beljebb invitáltam őket, levette a szandálját,
aztán Dávidét is, aki egyből fel akart jönni a kezembe, de rohannom kellett be,
mivel Zora felkiáltott.
- Mi történt kincsem? – kérdeztem aggódva, de ő
csak tapsikolt a tévé előtt.
- Apuci! – mutatott oda, mire felnevettem.
- Igen, apuci ma játszik. Tudod, holnap megyünk le
Balatonra is. – guggoltam le elé, mire megint tapsikolt. Zoéék is betaláltak, Dávidot
egyből lerakta a szőnyegre, aki hozzánk mászott. – Mindjárt hozom a mezeinket,
csak még az előbb kerestem ki a csatornát Zorának. – mondtam barátnőmnek, aki
csak bólintott egyet. Beszaladtam a már kikészített mezekért, a sajátomat
gyorsan felkaptam és elmosolyodtam. Ma jól kell játszanod Életem, megígérted a
lányodnak, hogy gólt fogsz rúgni.
A nappaliban nagy volt a hangzavar, hoztam
magunknak nasit, illetve a piciknek is kikészítettem a babapüréket, hihetetlen,
de több mint két évesen is zabálj Zora az ilyeneket, egyszerűen imádja és
sajnos Balázs is rászokott. A 2018-as EB selejtezők zajlottak jelenleg és most
is sikerült Portugáliát kihúzni a mi csoportunkba, ezért a mai megmérettetés
velük lesz. Nagyon izgultam a srácokért, hisz a portugál válogatott szinte örök
riválisként tekinthető a 2016-os EB után és ezzel mindenki tisztában van, amolyan
íratlan szabály.
A kis pólót megfogva ültem le kislányom mellé és
átbújtattam a fején az anyagot, aztán beledugta a kis kezecskéit is. A haját
újra csináltam két copfba, aztán hagytam, hogy hagy nézze a már két perce tartó
meccset.
- Amúgy jól van a törpe? – kérdezte Zoétól mikor
már leültem mellé a kanapéra.
- Teljesen. Rengeteg időt tölt vele Ádám, úgyhogy
nagyon szerencsés kis poronty. – nevetett fel.
- Igen, Balázs is teljesen el van még mindig
varázsolódva, egyszerűen imádja Zorát. – kislányomra néztem, aki háttal ült
nekem a földön és csak a szőke tincseit láttam, illetve a nagy hetest a hátán
és Dzsudzsák feliratot. – Elmondhatok valamit? – kérdeztem kis mosollyal az
arcomon.
- Bármit, hisz legjobb barátnők vagyunk, vagy mi a
fene. – nevetett és belekortyolt az italába.
- Terhes vagyok. Megint. – suttogtam neki, hisz nem
akarom, hogy Zora meghallja, hisz még nagyon pici a baba és sajnos bármi
előfordulhat. Zoé álla szerintem a parkettát súrolta, aztán megrázta a fejét.
- Srácok, ti komolyan nem tudjátok, hogy mire való
az óvszer? – kérdezte felhúzott szemöldökkel, de mosolyogva. – Kapitány már
tudja? – bökött a tévé felé, ahol éppen egy gólhelyzet alakult ki a
Portugáloknak, de Gulácsi fantasztikus védése megmentett minket.
- Még nem, holnap szeretném elmondani neki. –
mondtam izgatottan, ekkor a tévére tapadt a figyelmünk, hisz az öcsém sprintelt
előre a labdával, átpasszolta Gergőnek, majd visszakapta, kicselezett vagy négy
portugált és a kapu felé lőtte a labdát. Teljesen lefagytam, aztán sikítva ugrottam
fel, persze egyből abbahagytam és a hasamra raktam a kezemet. Ezt nem kellene.
- Az öcséd gólt rúgott! – fogta meg a vállamat Zoé,
alig hittem el, az első gólja a válogatottban, és milyen gyönyörű volt.
- Hát hihetetlen! Nagy Ádám! Micsoda tehetség! Ma
az olaszok is magyarok lesznek a következő nyolcvan percben! Itt van lassítva
is! Nem tudom, hogy Nagy Ádám milyen volt történelemből, de azt hiszem matekból
nagyon vágta a szögeket! – én már szakadtam Hajdú B. kommentálásán, hisz fején
találta a szöget, azzal a kivétellel, hogy az öcsém mindenből borzasztó volt, a
tesi volt az egyetlen, ami érdekelte.
- Keresztapu gólt lőtt! Anyuci, büszke vagy rá? –
szalad hozzám Zora.
- Hát persze! Látod, milyen tehetséges? Most már
apukád is lőhetne egy gólt. – húztam kicsit magamhoz.
- Anyuci, apu most sokáig marad velünk? – kérdezte
érdeklődve. Elmosolyodtam, hisz azokkal a nagy szemeivel csak úgy bámult rám.
Gyönyörű kislányom van, aki tiszta Balázs, le sem tagadhatnák egymást.
- Tudod, hogy mindig megtesz mindent azért, hogy
sokat legyen veled. – pusziltam meg a fejét.
- De veled is sokat van? – kérdezte érdeklődve,
mire felnevettem. Igazából nincs, és nagyon hiányzik minden egyes külön töltött
percben, de ez van, ilyen ez a focistafeleségi élet.
- Persze Kincsem. – adtam egy puszit a kis puha
arcára, aztán visszaküldtem, hogy nézze a meccset. – Na és mikor is lesz az
esküvőtök? – fordultam Zoé felé, mire elmosolyodott.
- Majd a szezon végén, olyan december elején. –
rántotta meg a vállát, persze tudtam, hogy izgatott, hisz egész életében erre
várt, hogy Ádám feleségül vegye. Biztosan izgul és már most elkezdett titokban
szervezkedni mikor ideje engedi.
- Mami, ott van Zsóka néni! – mutatott a képernyőre
Zora és megsimogatta az „arcát” Zsókának. Nagyon szeretik egymást, aminek
örülök, hisz Zsóka sokat segít be nekem már amikor tud.
- Mit tudsz Diáról? – kérdezte Zoé.
- Le fog babázni ő is lassan. – bólogattam
elbambulva kicsit. A hónapok alatt már nem volt annyira erős a kapcsolatunk a
lányokkal, inkább Zoé volt mellettem, na meg Zsóka, de talán ez így is van
rendjén.
A srácok kicsit csalódottan jöttek le a félidőben a
pályáról, Balázs megtapsolta a szurkolókat, aztán végleg lejött a pályáról,
közben el is kaptam őt Lipcsei Betta, aki valamilyen sporttelevíziónál műsorvezető
és egyben Juhász Roli barátnője is.
- Mit gondolsz, mint csapatkapitány az első
félidőről? – kérdezte Betta.
- Szerintem az évek alatt tényleg csak felfelé
haladt a csapat és látszik a különbség a mostani és a 2016-os EB meccs között.
Ha beleadunk mindent, lehet esélyünk, de hihetetlen nagy koncentráció kell
hozzá, amit nehéz fenntartani ilyen melegben. – mondta a diplomatikus választ
teljesen komoly fejjel. Megtörölte a homlokát, ahonnan folyt az izzadsága, de
még így is szexi volt. Beharaptam az ajkaimat és elmosolyodtam.
- Ha most győznénk, akkor az egy történelmi
fordulat lenne a futballban, legalábbis a nemrég kialakuló portugál-magyar
válogatott meccseket nézve. Számíthatunk cserékre szerinted?
- Én mindenképpen szeretném, ha Dani és Krisztián
beállna, mert akkor lenne egy erőemberünk, egy fürgénk és Kleinheisler meg
Lovrencsics azok, akik mernek előre menni minden esetben. Így megnőne az
esélyünk száma, bár így is mindenképpen a nyerés a lényeg. – kicsit
elmosolyodott mikor belenézett a kamerába, így olyan, mintha rám mosolygott
volna meg Zorára.
- Hát reméljük a legjobbak! Mi szurkolunk
gőzerővel! Hagylak menni- intett egyet Betta páromnak, aki el is tűnt. –
Köszönjük a gyors nyilatkozatot a magyar labdarúgó válogatott
csapatkapitányától, Dzsudzsák Balázstól. Kapcsolom a stúdiót. – mosolygott a
nő, aztán be is adták a stúdiót, ahol elkezdték elemezni a helyzeteket.
- Olyan cuki ez az egyen Dzsudzsákos póló. Csinálok
rólatok egy képet! – pattant fel Zoé és a telefonját feloldva terelgetett kislányom
mellé, akit az ölembe vettem, barátnőm hozzánk gurította Balázs egyik labdáját,
ami megállítottam. Először a kamerába néztünk úgy mosolyogtunk Zorával, aztán
pedig a drága kislányomat figyeltem, ahogy mosolyog és közben csak annyit
mondd, hogy „Apuciiii”.
Idő közben elkezdődött a második félidő, tehát
eddig az állás 2:1 a portugáloknak. Ideje összeszedni magatokat srácok. Zoé
átküldte a képeket, én pedig az egyikbe bele is szerettem, szóval felnyomtam
Instagramra azzal a szöveggel, hogy „Hajrá fiúk, hajrá keresztapu, hajrá apuci!
@nagyi @balazszdsudzsak7 #csakegyütt #hunpor”.
És igen, éppen ebben a pillanatban egy szabadrúgást
kaptunk, huszonöt méter körül, ez Balázs specialitása. Visszafojtott levegővel
vártuk Zoéval, hogy mi lesz. ÉS GÓL! Sikítottam egyet, aztán tapsolgattam és
csak csillogó szemekkel néztem páromat, aki kiabálva fut oda a szurkolókhoz és
tűnik el a karjaikban.
A meccs végül három kettővel végződött, végre az
első meccsünk ahol legyőztük a portugálok és hát Ronaldo elég hisztis passzában
volt, mivel így már nem juthatnak tovább az EB-re. Hihetetlenül boldog voltam
és Böde Dani gólja csak a csúcsa volt a meccsnek, hatalmas fejelés volt,
tökéletes szögben. Biztos vagyok benne, hogy titokban csak egy napon át ezt
gyakorolták, hogy hogyan rúgják Dani fejéhez a labdát. Dávidka elaludt a
meccsnézés közben, úgyhogy Zoé bevitte Zora ágyába, hagy aludjon kényelmesen,
addig csináltam tejbegrízt, mivel mind a hárman megkívántuk, sőt még a
kissrácnak is hagytunk egy picit.
- Apuci ma is nagyon ügyes volt! De mikor megyünk
már? – érdeklődte meg kislányom miután megivott két pohár vizet.
- Majd csak holnap Kishercegnő. – válaszolt Zoé,
aki bevállalta most a mosogatást.
- Te is jössz? – a testével követte barátnőmet, ami
nagyon aranyos volt, így csak mosolyogtam rajta.
- Persze! A keresztapádék is jönnek! – amíg ők
ketten jól elbeszélgettek, addig én benéztem Dávidhoz, aki még mélyen aludt.
Tudtam jól, hogy mikor Balázs hazaér, akkor minden vágya, hogy átöltözhessen,
ihasson egy sört és egyen valamit, ezért kikészítettem neki egy fekete
mackónadrágot meg egy fehér pólót, aztán a konyhában szétnéztem, viszont kicsit
üres volt a hűtő, lehet majd inkább rendelünk egy pizzát, ha képes kivárni.
Zora futkosott körülöttem Zoé elől, így egyszer
majdnem orra buktam, viszont mikor meghallotta, hogy az ajtó nyílik egyből arra
felé szaladt. Tudtam, hogy most éppen az apja karjaiban van, aki
szétpuszilgatja a kislányát.
- Jaj, de jól nézel ki Hercegnőm. – hallottam Balázs
hangját, gondolom a picike meze nagyon tetszett neki, nemrég rendeltem neki.
- Apuci. - mikor bejöttek, akkor Zora a fejét az
apja nyakába hajtotta és csak mosolyogva ölelte át, hihetetlen, hogy milyen
kapocs van közöttük. Zoé egyből köszöntötte Ádit, majd én is adtam neki két
puszit. Balázshoz fordultam, aki egy lágy mosollyal nézett engem, a jobb kezét
a derekam köré fonta, míg a balban Zorát tartotta. Közel húzott magához és egy
apró puszit nyomott a számra.
- Szia. – suttogta.
- Gólkirály. – ugyan abban a hangnemben beszéltem
én is, aztán még egy puszit nyomtam a szájára.
- Fúj! – fogta meg mindkét kezével a fejét Zora, mire
felnevettem.
- Hát igen Bazsi, fúj. – morogta Szalai, mire
megforgattam a szemeimet. – Hol van a pöcsikém? – kérdezte izgatottan.
- Alszik. Elég álmosító volt az unalmas játékod. –
nyújtottam ki rá a nyelvemet, mire felkacagott, aztán lehuppant a kanapéra.
Balázs visszaadta a kezembe Zorát, amíg elment átöltözni, viszont Dávidkával
jött vissza, aki kómásan törölgette a szemeit. Kis drágám. Ádi egyből kikapta
Balázs kezéből a csöppséget, így maradt neki Zora.
- Olyan nagylány vagy már Hercegnőm. – rázta meg a
szőke fejét Balázs és egy puszit nyomott az apró szőke hajkoronába. Elment egy
sörért, majd leült Ádám mellé, Zora jelezte, hogy álmos, ezért őt elvittem
aludni. Mikor őt nézem altatásnál folyton Balázs jut róla eszembe, hihetetlen a
hasonlóság, le sem tudnák egymást tagadni. A kibontott haja még az egekbe
meredt, így lesimítottam azt, majd megsimogattam az arcát.
- Behívod apucit? – suttogta nekem, szinte már
aludt. Bólintottam egyet, úgyhogy kidugtam a fejemet az ajtón.
- Balázs, gyere! – egyből előttem volt, aggódva
pillantott rám.
- Valami baj van? – kérdezte az alsó ajkát
harapdálva. Megráztam a fejemet és a kezét megfogva húztam beljebb, mindketten
leültünk Zora mellé és Balázs egy kis tündérmesében foglalva mondta el a mai
napját, aminek a végére Zora el is ájult. A fejemet a férfi mellkasának
döntöttem és a nyakára egy apró puszit adtam. Kezét a derekamra vezette és úgy
húzott bele teljesen az ölébe. – Szeretlek Oli. – motyogta a számra.
- Terhes vagyok. – suttogtam az arcát vizslatva.
Nem bírtam kivárni a holnapot, túl tökéletes most minden ahhoz, hogy bármeddig
is titokban tarthassam. A szemei felcsillantak, felállított engem, aztán ő is
felállt és úgy fogta meg az arcomat.
- Tényleg? – kérdezte izgatottan, de halkan, hisz
még a kislányunk szobájában voltunk. Bólintottam egyet, mire csak egy hosszú
csókot lehelt az ajkaimra, majd letérdelt elém, felhúzta a mezemet és sok
puszit nyomott a hasamra. – Üdv a családban Picikém, nagyon szeretünk téged. –
suttogta még, majd egy utolsó puszit nyomott rá. Megragadta a kezemet és kihúzott
Zora szobájából, amit halkan becsukott, de aztán már trappolt a folyosón. Nem
fáradt el a meccs alatt? – Szala!! Megint apa leszek!
Mindig is tudtam, hogy ha nekem lányom lesz, akkor ő nagyon
vagány kis hercegnő lesz. Zora egy párducmintás ruhában volt, a hajában három
virágcsat volt, napszemüveg a fejét az úszógumiját pedig már most a derekához
szorítva sétált előttünk, az öcsém, pedig mint a jó testőr mellette battyogott.
Az biztos, hogy nem lesz könnyű élete a két fiú mellett, de sajnos ilyen
családba született.
Lepakoltuk a cuccainkat, Zsófi leült enni, míg én be szerettem volna
kenni naptejjel Zorát, de nem engedte, csak nézte a nagy tavat. Ebbe mi ütött?
Felsóhajtottam és levetkőztem, aztán bekentem Balázs hátát, aki önként állt
elém. Kidolgozott testét tapogatni olyan volt, mintha valamilyen ezer éves
milliárdokat érő szobrot simogattam volna. Na jó, ez hülyeség.
- Ádika tudja már? – kérdezte Balázs.
- Mit? – Zsófi egyből rákérdezett, persze, hogy nem tud nyugton
maradni, sosem tudott. Felnevettem, aztán elkezdtem a karjaimat bekenni, Balázs
pedig az én hátamat. Leültem a földre, ő mögém aztán elkezdte masszírozni a
vállaimat, ami hihetetlenül jól esett. Becsuktam a szemeimet és élveztem a
napfényt és, hogy a férjem kényeztet engem. – Mondjátok már! – hisztizett Zsófi.
- Akkor hívd ide a pasikádat. – láttam magam előtt, ahogy Balázs is
mosolyog. Zsófi nagyot sóhajtva elsétált, majd a két gyerekkel tért vissza.
Igazából nem szerettem volna, hogy ha Zora is hallja, hisz ha ne adj isten
történne bármi, akkor csalódott lenne, de talán nem lesz semmi.
- Na mizu? – kérdezte öcsém, aki a karjaiba tartotta Zorát.
- Van egy dolog, amit szeretnénk elmondani neked. – néztem fel rá
mosolyogva.
- Csak ne terhes vagy? – kérdezte, mire ledöbbentem. – Ezek szerint
igen, észrevettem ám, hogy felszedtél pár kilót. – gondolkodott el, mire csak
lehunytam a szemeimet és gyorsan elmondtam az ábécét, hogy lenyugodjak.
- Bunkó. – morogta Zoé.
- Mármint nem úgy értettem, gyönyörű vagy, tökéletes, csak, na. –
nevetett zavarában, mire felsóhajtottam. Örüljön, hogy nem küldtem rá az
uramat. Balázs befejezte a kényeztetésemet, aztán átvette Zorát, aki továbbra
is csak nézelődött. Mi van ezzel a lánnyal?
Öcsém mögém lépett és hátulról átkaroltam a nyakamat, majd egy puszit nyomott
az arcomra.
- Tudod, hogy szeretlek, és nagyon boldog vagyok, amiért megint
keresztapuka lehetek! – mondta nagy mosollyal.
- Hé! – kiáltott fel Zoé, mire a kezébe lévő Dávid elkezdett sírni.
Szegény gyerek, a saját anyjától is fél. – Jajj ne haragudj Picikém. –
puszilgatta meg a fejét, de aztán ismét ránk nézett. – Engem nem érdekel, hogy
ki lesz a keresztapja, de a keresztanyja én leszek! – háborodott fel Zoé, amin
felnevettem. Ezek folyton marják egymást azóta, hogy nem barátnőm lett Zora
keresztanyukája.
- Kit érdekelsz? Én vérem. – kicsit jobban megszorított Ádi, amitől már
szinte levegőt sem kaptam.
- Ne öld meg Anyucit! – emelte fel mutatóujját kislányom, mire öcsém
egyből elengedett.
- Én nem csináltam semmit Csillagom! – nevetett kínosan Ádám, megráztam
a fejemet, aztán elővettem Balázs telefonját és lőttem róluk egy képet.
- Anyuci, most már bekenhetsz. – pillantott rám nagy kék szemeivel és
felém nyújtotta a karjait. Átvettem, Balázs aggódva nézett, de így nincs nagy
terhelés a babára, csak felemelnem nem szabad az én Kishercegnőmet. Levettem a
ruháját, megigazítottam a haját és elkezdtem kenegetni aprócska testét. Mikor
végeztem, akkor elindultunk a tó felé, hogy végre fürödhessünk egyet, hisz
nagyon meleg volt már. Zora az úszógumiban volt, mi pedig körülötte Balázzsal.
- Szeretlek. – motyogta nekem, mire megfordultam az ölében nagy
mosollyal. – Valahogy mindig sejtettem, hogy te leszel a gyerekeim anyja.
- Az egód miatt Balázs. Ha nem tepersz annyira, akkor sosem álltam volna
szóba veled. – nevettem fel.
- Kár lett volna kihagynod. Két gyönyörű gyermekünk van, neked egy
adonisz férjed, nekem pedig egy csodás feleségem. – hát azért a jelzőkkel csak
kicsit túlzott legalább, de már megszoktam.
- Képtelen lennék elképzelni az életemet nélkületek. – suttogtam neki
és adtam egy puszit a szájára.
- Anyuci, akkor most lesz egy kistestvérem? – kérdezte érdeklődve Zora
hozzánk úszkálva.
- Igen, lesz. Mit szeretnél? – kérdezte Balázs.
- Egy öcsit, ha lány lesz, neki nem fogok örülni, mert akkor már nem én
leszek Apu hercegnője. – szomorodott el, amitől komolyan meghasadt a szívem.
- Mindig te leszel az én hercegnőm Tündérkém. – húzta magához közelebb.
– Szeretlek Zora. – adott egy puszit az arcára, a kislány pedig csak nevetett
Balázs borostája miatt.
- Én is Apuci, de hagyd abba. – szeretném, ha ezt a nevetését sosem
nőné ki, hiszen olyan angyali, olyan csodálatos. Balázs fejének döntöttem a
sajátomat és úgy néztem, ahogy az öcsém elkezd játszani a kislányommal. Eleinte
sosem gondoltam volna, hogy ez nekünk sikerülhet, talán ezért akartam csak a
barátja lenni, de most már rájöttem, hogy milyen buta voltam. Nekem Balázs az
életem, akit mindig szeretni fogok, illetve a két kis porontyom. Hálás vagyok
értük, kitöltötték az életemet.
2017. február 09.-én megszületett Dzsudzsák Zora Dorka
2019. április 20.-án megszületett Dzsudzsák Martin
Olivér